Mennyei kertjük lesz
Tavaszra teljesen megújul a templomot körülvevő arborétum
Dunaújváros - A hosszú hétvége egy részét rendrakással töltötték a nagyvenyimiek. Elhatározták: tavaszra igazi parkká varázsolják a parókia körüli arborétumot. Fiatalok dolgoztak a mezőfalvi és a baracsi templomnál is.
Dunaújvárosi Hírlap, 2008. október. 27. hétfő | Szerző: DH-online
A nagyvenyimi templomkert nemcsak a hithű katolikusok kedvelt helye. A falubeliek lelkes csoportja már közel két éve fáradozik az arborétumként ismert kert megmentésén, gondjukba vették az elhanyagolt területet, és minden hónap harmadik szombatján takarításra áldozzák a szabadidejüket. Hosszú hétvége plusz lehetőséget is kínált, már tegnap elkezdték és ma folytatják a munkát. A tizenhét éves Fricz Ágota gereblyézte a rendház előtti gyalogút melletti füvön a faleveleket, közben elmesélte, ott volt a nyáron a bogártábor, több száz fiatal népesítette be a tisztást. Ágota korosztálya nem lelkesedik a kerti munkáért, az ember rácsodálkozott a szorgos lányra. Aztán kiderült, többen vannak - mert az egyház ténykedésre buzdította a fiatalokat.
Kiss Csaba Gábor, hitoktató, a nagyvenyimi egyházközség titkára magyarázza, hogy a magyar püspöki kar 72 óra kompromisszumok nélkül elnevezéssel szervezett programot a hosszú hétvégére. Így azonnal érthető volt, hogy miért viselnek egyenpólót a templomkertben tevékenykedő gyerekek. Szabó Gyula plébános szerint nehéz megszólítani, tevékeny programra invitálni a fiatalokat. Az akció célja, hogy kimozdítsák őket a számítógép elől, a haszontalan időtöltés helyett inkább ismerjék meg környezetüket és tegyenek érte. Ennek szellemében ma Mezőfalván és Baracson is megszépül a templomkert, az ott élő családok is közösségi munkával fűszerezik a pihenőnapokat. Nagyvenyimen pedig a polgárőrök folytatják a teplomkert-rendezést ma, ugyanis a gépkocsijuk tárolásának fejében vállalták, kiveszik a részüket a rendrakásból. Fricz Józsefné meséli járdatakarítás közben, hogy egykor gyönyörű volt a templom kertje, a ciszterciek rendházában élő kispapok gondozták az igényesen kialakított zöldterületet. De évek óta üresek az épületek, nem volt gazdája a területnek, mert tisztázatlanok voltak a tulajdonviszonyok: jogilag a katolikus egyház tulajdonában volt, erkölcsileg viszont az alapítókat, a cisztercieket illette. Szabó Gyula plébános jóvoltából két éve tisztázták a helyzetet: a rend lemondott hivatalosan is az általa létrehozott arborétumról, a katolikusok pedig elkezdték az időközben elburjánzott terület helyreállítását.
Kiss Csaba azt mondja: örül annak, hogy segítőik is akadtak, a helyi íjászok, valamint a Faluszépítő Egyesület melléjük állt a jelentős munkában, a nyugdíjasok is szívesen tevékenykednek a parkban. Tegnap a faluszépítők vendéglátással is hozzájárultak a programhoz, szalonnát, lángost és kolbászt sütöttek a helyszínen, a kivágott ágakkal tüzeltek a boronatárcsa alatt. Aki elfáradt, vagy pihenni akart néhány percet, az azonnal a roskadásig megrakott asztalhoz vándorolt.
A venyimiek előtt lebeg a határidő, tavaszra végezni szeretnének. Célul tűzték ugyanis ki, hogy rügyfakadáskor az arborétumnak mind az öt tisztását, illetve a körülöttük elterülő fás részeket egyaránt igazi pihenőparkként ajánlják lakótársaiknak.